1700 után a kastély Rákóczi Julianna férje, Aspremont Henrik kezébe került, majd tőle a Trautschonok vették át, később pedig az Esterházyak tulajdonába került. Ezek után több kézen ment keresztül, de azt a pompát, mely Lorántffy Zsuzsanna idejében volt, sosem nyerte vissza. A 20. század elején a keleti szárnyat lebontották. Lux Kálmán és fia, Lux Géza az 1940-es években helyreállítási munkákat végeztek az épületben, terveik szerint múzeum nyílt volna a kastélyban. A második világháború után a terület újra Csehszlovákiához tartozott, és a kastélyt az 1970-es évekig raktárnak használták. Ezek után kezdődhetett meg a kastély kiürítése, régészeti feltárása, műemléki kutatása. Ekkor elkezdték a legalapvetőbb javításokat is az állagmegóvás érdekében. 2000-ben kezdődött a kastély tényleges felújítása, melyet Borsi polgármesteri hivatala szervezett európai uniós, magyar és szlovák állami keretek felhasználásával. 2006-ban II. Rákóczi Ferenc szülőszobájának felújítására is sor került. 2019-ben újabb felújítások kezdődtek, melyek 2020 közepére befejeződnek, így újra birtokba veheti a nagyközönség az épületet.
A falu nevét Bors vezértől származtatják. 1221-ben Borsit "Terra Borsu" mint a sárospataki vár tartozékát említik. IV. Béla 1264-ben Csősz Kércsnek adományozza, de IV. László 1284-ben visszaadja Ujhely várának s e szerint a pataki vár után Ujhely várának volt tartozéka. Ez időben Borsiszer néven van említve. A XIII. század végén Kányi Tamás foglalta el erőszakkal, de Borsa Lóránt a király megbízásából visszafoglalta s ekkor Róbert Károly a maga részére elcseréli a Micz bán utódoktól. 1387-ben Perényi Miklós kapja meg királyi adományként. 1400 táján Borsinak 350 lakosa van. Ez azt jelentette, hogy az idő tájt nagy településnek számított. 1429-ben ismét az ujhelyi vár tartozéka és a Palócziak az urai. Hédervári Lőrinc nádor 1447 március 29-én kelt parancsára a leleszi konvent Ungmegyében vizsgálatot tartva megállapította, hogy Pálóci László országbíró Baranyai István Ignec, Ordó, Toronya és Borsi birtokait elfoglalta, felszólította a visszaadásra és Helmec birtokon megidézte. A mostani várkastély helyén valószínűleg Perényi Gábor familiárisa Hennyey Miklós ónodi, majd később füzéri várnagy építtetett egy udvarházat.
– Amíg nincs kész a kanalizáció, amire, reméljük, jövőre sikerül támogatást kapni az enviromentális alapból, azon vagyunk, hogy előbb azt kell elvégezni, aztán jöhet az aszfaltozás. Kár lenne fordítva, hogy szét kelljen verni az elkészült új borítást. " Nem kell magyar iskola? 1910-ben 783 lelket számlált Borsi, ebből 778 magyar, 3 szlovák és 2 egyéb nemzetiségűt, napjainkban 1268 lakosa van, szlovákok és magyarok – a polgármester véleménye szerint – barátságban, megértésben élnek együtt. Hét esztendeje ellátogattam a szlovák tanintézménybe, s a folyosón a gyermekek zöme egymás között magyarul csevegett. Rákóczi szülőfalujában nincs magyar iskola, csak szlovák, ebben 240 a gyerek már az óvodással együtt. Az iskolának jó a felszereltsége és színvonala. A faluból Bodrogszerdahelyre és Sátoraljaújhelyre járnak magyar iskolába, Borsiba meg Szlovákújhelyről, Ladmócról, Szőlőskéről is jönnek gyerekek, iskolabusz hozza és viszi őket. Az iskolában élénk volt és ma is élénk a sportélet, akkoriban adták át az új multifunkciós sportpályát, amelyen öröm az edzés, amit Nagy Tibor irányít.
És ahogy nő a program ismertsége, az igénylések száma várhatóan folyamatosan növekedni fog a jövőben is – fogalmaz Dr. – A Népi Építészeti Program úgy működik, ahogy egy ilyen programnak működnie kell, egyre több az érdeklődő, egyre olajozottabb a kérelmi folyamat. A korábbi 8 fő helyett most már 13 mentor segíti a felújításokat. " Mint az igazgatótól megtudjuk, idén is megtartják a népi építészeti konferenciát. Szeretnék, ha a konferencia személyes részvétellel zajlana, ezért megvárják a járvány okozta korlátozások feloldását. A Népi Építészeti Program legújabb támogatás kérelmi köre egyébként január 29-én nyílik meg. A borsi kastélyfelújítás, a Rómer Flóris-terv és a Népi Építészeti Program mellett a Teleki László Alapítvány felel az Árpád-ház-program lebonyolításáért is. Ebben a programban a hajdani Magyar Királyság területén álló Árpád-kori templomok újulnak meg – többek között Érábrányban, Tamáshidán, Magyarcsékén, Tompaházán Ipolyszántón és Berzétén.
Jó hírrel fogad a polgármester asszony. Varga Tünde Anna mérnök, aki második évét tölti a falu élén, azt újságolja, hogy a magyar kormány a költségvetésben szép összeget hagyott jóvá a kastély felújítására, ezt 2017-ig kell kimeríteni. Szeptember végéig találkoznak a magyar és szlovák kormány képviselői, hogy megegyezzenek, utóbbi milyen összeggel járul hozzá. 2009-ben, amikor itt jártunk, Kázmér István, aki Hajdú Jenővel a II. Rákóczi Ferenc Emléktársaság alapító tagja volt, elmondta, még annak idején a két ország megegyezett, hogy a szlovák állam rendbe teszi, a magyar meg berendezi a kastélyt. 1985-ben el is kezdték, de jött a rendszerváltás, s nem lett belőle semmi. Az önkormányzattal közösen az ezredfordulón elkezdődött újra a munka – néhány földszinti helyiséget rendbe is tettek. A jövőben a tervek szerint múzeum, két konferenciaterem, esketőterem, középkategóriás kis szálloda, étterem, internetes kávézó, információs központ kap ott helyet. Eredetileg úgy volt, hogy a községháza is, de az önkormányzat döntött, a székhely marad ott, ahol van.
Azért nem EU-s szinten gondolkoztunk, mert azok mostanság a kisebb falvakat helyezik előnybe, azelőtt fordított volt a helyzet. Terveink között szerepel a közvilágítás korszerűsítése, amit már a Fő utcán el is végeztünk – energiatakarékos LED-izzókra tértünk át. A képviselőtestület úgy döntött, hogy lassan minden utcában folytatjuk a cserét. " Ha valaki betér a faluba, szép, rendezett kertek, udvarok tárulnak elé, de körbejárva Borsit, szembetűnő az is, hogy az utak eléggé rossz állapotban vannak. "Ezeket sürgősen rendbe kell hozni. Az elmúlt évben kijavítottuk az utat a futballpálya melletti lakótömböknél, ahol már nagy kátyúk voltak. Az idén a kastély melletti utca és a tisztítóállomásnál egy rövid útszakasz kapott új aszfaltburkolatot. Egykor a falu legszebb utcája volt az, ahol a református templom áll, most azonban nagyon rossz állapotban van, napjainkban erre kerül sor. Leaszfaltozzuk az utat, két oldalán megépül a járda. Van mit csinálni – véli Varga Tünde. S azt is elmondja, sokszor a lakosok nehezen értik meg, miért egyik, s nem a másik helyen folyik a munka.
[14] 2000 -ben elkezdődött a kastély felújítása, amelyet a kis falu polgármesteri hivatala, Szabó Mihály polgármester szervezett, elsősorban szlovák és magyar állami és európai uniós keretek felhasználásával. A terveket a budapesti Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központtól Wittinger Zoltán [15] építész és a kassai Pásztor Péter építészmérnök közösen készítette el. A tervek szerint a kastélyban múzeum, konferenciaközpont, könyvtár, internet-kávézó, szálloda és étterem nyílik. 2005-ben több földszinti helyiséget felújítottak, 2006-ban pedig a születés emlékszobája újult meg. [12] 2018 februárjában Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára a helyszínen jelentette be, hogy a kastély a magyar kormány 1, 6 milliárd forintos támogatásából két ütemben teljesen megújul. [16] [17] [18] A felújítás vezető építésze Wittinger Zoltán. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Rákóczi kastély Borsi, Szlovákia, Rekonstrukciós program 1999–2001.
↑ a b c d e f g Lásd: A nagyságos fejedelem szülőhelye: Borsi reneszánsz kastélya ↑ Kárpáti János: A borsi várkastély kutatása 2006. Kézirat, Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ Dokumentumtára. ↑ A 2003-as adatok korábbi épület nyomait nem igazolják, azonban a 2006-os kutatások fellelik ennek nyomát. - Lásd: Wittinger Zoltán: A borsi kastély helyreállítása. – In: Műemlékvédelem, 2008 (52. évf. ), 1. sz., 46–53. o. (ISSN 0541-2439) ↑ a b 1638. évi inventárium ↑ Lásd: Kövekbe zárt régmúlt - Felső-Bodrogköz jellemzése ↑ Például Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii, 22. kötet, 338–339. o. ↑ Köpeczi Béla – R. Várkonyi Ágnes: Köpeczi Béla – R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc (Osiris Kiadó, 2004) 3. jav. kiadás. ISBN 963-389-508-1 ↑ Mihályi Péter: Fejezetek a korai magyar privatizációk és államosítások történetéből, 17-18. század ( pdf). (Hozzáférés: 2020. január 10. ) ↑ Nyolcszázmillió forintot ad a kormány Rákóczi szülőhelyének felújítására., 2017. december 7. ) ↑ 1694. évi inventárium ↑ a b Wittinger Zoltán: A borsi kastély helyreállítása.