Mintha a nemzethalál veszélye fenyegetné hazánkat… A pénzügyekkel kibővített állampolgári ismeretek a korábban társadalomismeret néven futó tantárgy anyagát is magába szívta. Emellett természetesen erős nemzeti színezetet kapott olyan témakörökkel, mint Nemzet, nemzettudat; lokálpatriotizmus, hazafiság, honvédelem vagy A haza iránti kötelezettségeink. A honvédelem témaköre egyébként feltűnően sok helyen szerepel az új NAT-ban. A nemzeti jelleg túlhangsúlyozása meglehetősen emlékeztet a román tantervekre, ahol a nebulók a dák ősök tettei mellett megtanulják, hogy elődeik milyen dicsőséges hadjáratokat vezettek a törökök ellen, hogyan jött létre a független román (! ) Erdélyi Fejedelemség, amely a 20. században végre egyesült a többi román területtel, létrehozva ezzel egy homogén nemzetállamot… A jövő: zárt ajtók mögötti tanítás? A (csakazértis) rendszerváltás óta négy alkalommal vezettek be új alaptantervet: 1995-ben, 2003-ban, 2007-ben és 2012-ben. A mindenkori kormányok (és itt mindegy, hogy bal- vagy jobboldaliról van szó) oktatáspolitikája általában ugyanazt a 19. századi műveltségeszményt, poroszos iskolát, keményen szelektáló felvételi rendszert favorizálta.
Ezután nevezték ki Hajnal Gabriellát miniszteri biztosnak, aki a szükséges kerettantervek kidolgozását is feladatul kapta. 2019 decemberében ismét zavar volt a NAT körül. Gulyás Gergely egy kormányinfón azt mondta, nem lesz új NAT, csak több ponton módosítják a tantervet. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma erre egy olyan közleményt adott ki, amely szerint igenis lesz új NAT, ami jelentős változásokat fog hozni 2020. szeptember 1-jétől. Mindeközben a pedagógusok szakmai szervezetei nem ismerhették meg a készülő alaptantervet, és a Pedagógusok Szakszervezete szerint ahhoz a kerettantervek és a tankönyvek sem készülhettek, illetve készülhetnek el idejében kellő szakmai alapossággal, ezért a tervezet kidolgozása körüli vitáknak a diákok fogják kárát látni. Úgy látszik egyébként, hogy a két változat közül valóban a Gulyás Gergely által beharangozott átdolgozás történt meg, de az új NAT bevezetője a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektet a képességek fejlesztésére, a korszerű pedagógiai módszerekre és az egyéni fejlődési lehetőségeket, életkori sajátosságokat figyelembe vevő oktatásra.