Szeptember végén érik. Korán fordul termőre, termésének 20-25%-át hozza oldalrügyein. Gyümölcse középnagy, 13-17 g tömegű, 33-35 mm átmérőjű. Szabályos gömb alakú. Héja vékony, sima felületű, egészen finom, hálózatos felületű, sárgásbarna színű. Magbele világossárga színű, jóízű. Magbél aránya 47-52%. Törhetősége kiváló. Fája közepes növekedési erősségű, koronája fiatalon feltörekvő, idősebb korban félgömb alakú. Termőrefordulása korai, bőtermő. Ritkán éri teljes tavaszi fagykár. Kölcsönösen együttvirágzik a Tiszacsécsei 83, Alsószentiváni 117 és Pedro nő-előző fajtákkal. Alsószentiváni 117 dió oltvány Alsószentiváni 117 dió A Mezőföldön szelektálta Szentiványi Péter. Kései fakadási idejű. A késő tavaszi fagyok még nem károsítják, a különböző termőhelyi viszonyokhoz jól alkalmazkodik. Paraméterek Érési idő: IX. hó – (Szeptember) Magyarországon érés szeptember vége Hasznos tanácsok videóban. Szállítási méret: évszaktól függően 60-220 cm magas csemete Kiszerelés: szabadgyökerű Kor: 1 éves oltványok Termőre fordulás: 4-7 éven belül Október 20-tól március 20-ig ültethető!
Szeptember végén érik, termése vékony héjjú, ízletes, könnyen törhető és tisztítható. Termőképessége és gyümölcsminősége kiemelkedő. Konténerben (cserépben) nevelt, egész évben telepíthető gyümölcsfacsemete. Az évközben telepített konténerben előnevelt gyümölcsfacsemeték már megeredtek, így hajtásban lévő csemetét telepíthet.
Augusztusban, szeptemberben van az ideje a ritkító metszésnek, mert ekkor a legkisebb a gyökérnyomás, és a nyílt sebeken keresztül a legkevesebb légveszteséget szenvedi. Ilyenkor kell lefűrészelni, lemetszeni az elfagyott, száraz vesszőket is. A diófa ugyanis gyakran és súlyosan szenved a téli fagyoktól. De még jelentékenyebb az a kár, amit a késő tavaszi fagyok okoznak a fiatal hajtásokon levő nővirágokban. Ezért, ha a fagyosszentek szigorúak voltak, akkor kevés diótermésre számíthatunk! A közvélemény úgy tartja, hogy a diófáknak nemigen vannak betegségei. Pedig ez nem állja meg a helyét! A kertekben álló diófákon igen gyakori a baktériumos levél- és termésfoltosság, a gnomóniás levélfoltosság és a nektriás ág-rák. A kártevők közül a diófát is megtámadják a levéltetvek, az almamoly és a szövőlepkék. A legcélszerűbben akkor járunk el, ha az alma- és körtefák permetezésekor a diófákat is ugyanabban a kezelésben részesítjük. Legújabb kártevője a dióburok-fúrólégy, mely elleni védekezésről itt olvashatnak.