A néhány komolyabb hideghullám csak pár napra hozott kemény mínuszokat, gyakoribb volt az enyhe, sáros idő. Csapadék keleten jóval több hullott a szokásosnál (mintegy 20-70 mm-rel), a Dunántúlon viszont nagy területen 20-50 mm-rel elmaradt attól ( 8. Az őszi csapadékkal együtt azonban a talaj így is országszerte feltöltődött nedvességgel, mely kulcsfontosságú a tavaszra nézve. A keleti országrészben a tél második felében hetekig tartó belvízfoltok is kialakultak. Összefüggő hóréteg csak néhány napra, rövid időszakokra alakult ki a télen. A hideg idő lassan érkezett meg, még a későn, november elején vetetett búza is meg tudott annyira erősödni, hogy átvészelje a telet. Olyan nagy hideg, mely a mezőgazdasági kultúrákat károsította volna, nem fordult elő. A tél végi enyhe idő viszont a déli országrészben a korai virágzású gyümölcsfák fejlődését már elindította, erősen fagykár-veszélyes helyzetet teremtve. Az őszi vetések jellemzően fejletten és jól teleltek ( 9. és 10. ábra), a csapadékos október miatt későn vetett búza állományok fejletlenebbek ( 11.
A szőlők zsendülnek, színeződnek a bogyók, nagyon korai szüret várható. A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek többnyire 950 és 1130 foknap között járnak az országban, és egyre nő a különbség a nyugati és a délkeleti tájak között. A magasabb értékek leginkább az Alföldön jellemzőek. Az 1. és 2. ábrán Nyíregyháza és Kaposvár ezen hőösszegeit mutatjuk be az idei és a 2017-es mérésekkel, a sokéves átlaggal, valamint előrejelzéssel. Ezek szerint jóval az átlag és a tavalyi értékek fölött járnak a hőösszegek, így növényeink fenológiai fázisai is több hetes előnyben vannak. A hőösszeg többlete a meleg április és május során gyűlt össze. A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképünkön a zöld tömeg mennyisége országszerte magas. A változást mutató térképen csökkent a sárga területek kiterjedése, lelassult a vegetáció mennyiségének csökkenése. Az anomália térkép pedig a legtöbb helyen jóval a sokéves átlag fölötti zöld tömeget mutat, és ez az eltérés az elmúlt időszakban tovább nőtt, köszönhetően a viszonylag csapadékos időjárásnak.
A vörös foltok a learatott őszi vetések területét mutatják. Az előttünk álló napokban (jövő hét szerdáig előretekintve) folytatódik a nyári idő: a hőmérsékleti maximumok 30 Celsius fok körül, sokfelé kissé a fölött alakulnak majd. A legmelegebbnek a kedd és a szerda ígérkezik. Forró nap (Tmax>35 fok) is előfordulhat, azonban nagy területen továbbra sem valószínű. Pénteken a déli részeken többfelé, szombattól elszórtan várható délutánonként, esténként zápor, zivatar. A jövő hét szerdáig várható összcsapadék területi átlagban jellemzően 10 mm alatt marad, csak a délnyugati országrészben lehet ettől több. A levegő páratartalma napközben 50%, vasárnaptól szerdáig többfelé 35% alá csökken, ez a gombás megbetegedések terjedését korlátozza. Főleg vasárnap és hétfőn várható szeles idő: az északias szél gyakran és nagy területen megerősödik, mely a permetezési munkákat megakadályozza. Zivatarok környezetében átmenetileg viharos széllökések is kialakulhatnak majd. Aszály kérdésében döntő tényező az elmúlt időszakban lehullott csapadékmennyiség, illetve az aktuális talajnedvességi viszonyok, melyekről részletes információ érhető el oldalunkon.
A talaj fölső egy méteres rétege gyakorlatilag feltöltődött nedvességgel, csak a délkeleti országrészben mutatkozik nedvességhiány ( 3. A talaj főleg a keleti országrészben fagyott a fölső 5-10 cm-es rétegben. A növényi kultúráknak jót tesz ez a mérsékelt hideg, ekkora fagyokat még hó nélkül is szépen elviselnek. A kártevők és kórokozók fogyatkozásának szempontjából is kedvező ez az átlagos körüli hideg, de jelentősebb ritkulásukhoz ennél keményebb fagyokra lenne szükség. Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* ( 4. és 5. ábra). Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt.
Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár, Kecskemét és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* ( 7., 8. és 9. ábra). Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére. Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. Csak a Tiszántúl, főleg annak déli fele volt lemaradásban, de ez akkor problémát nem jelentett.
A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
Délkeleten a mélyebb rétegekben van még nedvességhiány, ugyanakkor a fölső rész telített, sőt Csongrád megyében belvíz is előfordul. Az ország többi részén csaknem telített a talaj a fölső egy méteres rétegben ( 6. ábra). Az őszi vetések jellemzően továbbra is jól telelnek, az enyhe időben pedig már lassan fejlődgetnek is. A télen nem fordult elő olyan komolyabb fagy, ami kárt okozott volna a növényi állományokban. Ugyanakkor, ahogy már a bevezetőben is említettük, a jelenlegi enyhe idő túl korán indíthatja fejlődésnek a növényeket. A legnagyobb veszélyben a korai virágzású gyümölcsösök vannak, egy komolyabb tavaszi fagy jelentős károkat okozhat a már megindult állományokban. Márpedig minél korábban jön a virágzás, ez a veszély annál nagyobb. Egy pici megnyugvást talán az adhat, hogy ahonnan mi kaphatjuk a hideget, a tavaszi fagyokat, azaz Oroszországban és Skandináviában is enyhébb volt a tél az átlagosnál, kevesebb a hó északon. Az enyhe tél másik következménye, hogy nehezebb lehet a növényvédelem az idei szezonban, hiszen a kártevőket és a különböző kórokozókat nem ritkította kemény hideg.
A görgetett hőösszeg országszerte kevéssel az ideális alatt alakul, de nem olyan mértékben, hogy ez hátráltatná a kukorica fejlődését. A napraforgó egyre többfelé elvirágzik, és a magképződés fenológiai fázisában jár. A kukorica még jellemzően virágzik, de a korai fajtáknál már megkezdődött a szemképződés. A hőösszeg eloszlásnak megfelelően a keleti országrészben kissé előrébb járnak a növények a Dunántúlhoz képest. A július végi, augusztus eleji csapadékot nagyon meg fogják hálálni a kapás növények, mert a szemképződés idejére az ország nagyobb részén kellő nedvesség áll rendelkezésére a talajban, a terméskilátások tehát sokat javultak. Ugyanakkor a csapadékos időjárás kedvezett a különböző gombás megbetegedéseknek is. Az előttünk álló héten a megelőző időszakhoz képest csökken a csapadékhajlam. A hét első felében kell több gomoly- és fátyolfelhőre számítani, és záporok, zivatarok kialakulására is ekkor van nagyobb esély elsősorban az északi országrészben valamint csütörtökön nyugaton is.