Budaörs Kellemes, könnyű séta két egymáshoz közel található, védett helyen. Az első helyszín: Budaörs, Kő-hegy. A második helyszín: a Gazdagrét felett található Rupp-hegy. Kezdem rögtön egy kis térképpel, hogy lássátok, milyen közel esik egymáshoz ez a két különleges, "zsebkendőnyi" védett terület: Katt a nagyobb képért! A budaörsi nagyáruházak előtt elhaladva az M7-es kivezető szakaszán biztosan sokan néztetek már fel jobbra, ahol egy gyönyörű kis kápolnát láttatok egy kopasz hegy tetején. Na, az a Kő-hegy. Mi pont azért akartunk egyszer végre felsétálni ide, mert már annyiszor előfordult velünk, hogy láttuk lentről a kápolnát, de nem tudtuk, mi ez, és pontosan hol van Budaörsön belül. Az őszi szünet egy szép napján eljutottunk, felgyalogoltunk. A kocsit a budaörsi Nefelejcs utcai temetőnél hagytuk egy kis parkolóban, innen másztunk fel meredek utcácskákon, lépcsőkön a Kő-hegyre. Nagyon eltéveszteni nem lehet, csak menni kell toronyiránt, felfele. Ez a kis pihenő várja azokat, akik felküzdötték magukat az utolsó házakig.
Tagadhatatlanul felértékelődött a kirándulóhelyek szerepe a mindennapjainkban, hiszen nincs jobb kikapcsolódási lehetőség a természetjárásnál. Összegyűjtöttünk öt sétaútvonalat, tanösvényt és helyszínt a fővárosban és annak közelében, amelyek hosszabb-rövidebb idő alatt (20 perc – 3 óra) bejárhatók. Fekete István-tanösvény Tavaly ünnepelhettük Fekete István születésének 120. évfordulóját, amelynek apropóján a Pilisi Parkerdő új tanösvényt adott át a Normafa szomszédságában található Kis-Hárs-hegyen. A természet krónikásának egykori, Tárogató út 77. szám alatti lakóhelyétől nem messze, a Szent Ferenc Kórházhoz közel indul a 800 méteres sétaösvény, amely a Széher úttól a Hárs-hegyi-nyeregig vezet. A gyerekekkel is könnyen teljesíthető túraútvonalat öt interaktív, QR-kóddal ellátott tábla szegélyezi, amelyek beolvasásakor az író életéről, munkásságáról, valamint a környék természeti kincseiről és élővilágáról juthatunk hasznos és érdekes információkhoz. Kilátás a Hárs-hegyről / Fotó: Németh Kriszti Teve-szikla Budapesttől északra, a Pilis délkeleti lábánál helyezkedik el az autóval kevesebb mint fél óra alatt megközelíthető község, Pilisborosjenő.
Ösvény a Rupp-hegy oldalában Fotó: Báthory Péter, funiQ A hegy harmincnyolc védett növényfaj élőhelye, amelyeknek legfőbb értéke az itteni orchidea-állomány. A lágyszárúak közül megtalálható a tavaszi hérics, az apró nőszirom, a nagy ezerjófű, de él itt magyar gurgolya, fekete kökörcsin, leánykökörcsin, fehér madársisak, csillagos őszirózsa, magyar bogáncs, magyar repcsény, és homoki vértő is. Nyár elején látható a fürtös homokliliom több mint száz töves állománya, és a sárga koronafürt is. A hegy jelentős növényfaja még a tarka imola. A hegy élővilágának jelentőségét a botanikusok mellett a zoológusok is felfedezték, ugyanis a terület állatvilága a kedvező természeti adottságoknak köszönhetően viszonylag gazdag. A védett fajok közül nyerges szöcske, selymes futrinka, szarvasbogár, farkasalma lepke, gyászlepke és tarka szemeslepke is él a terület rovarfaunájában. A kétéltűek közül megtalálható a leveli és az erdei béka, a hüllőket pedig a fali- és a fürge gyík mellett a Sas-hegyet is jellemző pannon gyík és a rézsikló képviseli.
A 7, 7 hektáros terület 1977 óta áll fővárosi védettség alatt. A hegy a nevét egykori tulajdonosáról, Rupp György budai polgárról kapta. Megközelíthetőség [ szerkesztés] A 8E busszal a Törökbálinti út–Irhás Árok utca sarok megállóig, ahonnan nyugati irányba 600–700 méteres kocsiút vezet a Rupp-hegyre induló sétányhoz, ahol a turistajelzés is megtalálható: körbe, nem meredek úton vezet a magasságpontig. A hegy a buszról való leszálláskor (a volt Barackos vendégló előtt) látszik Források [ szerkesztés] Rupp-hegy, (hozzáférés: 2012. november 2. ) Berza László: Budapest lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973. 1011. old. Pécsi Márton – Marosi Sándor – Szilárd Jenő szerk. : Budapest természeti képe. Budapest, 1958. 41, 44, 176, 179, 180, 184, 223, 226, 232, 233, 339, 490, 677. m v sz Budapest XI.
A kórház igény szerint teleszkópos túrabotot, pulzusmérő karórát és szívritmusmérőt is bocsát a tanösvény látogatóinak rendelkezésére. A tanösvény a kezdeményezők szándékai szerint alkalmas a szív- és érrendszeri betegek mellett cukorbetegek rehabilitációjának és rekreációjának segítésére is. A tanösvény turistajelzése fehér alapon piros szív, melyet egy kanyargó, fehér ösvény szel keresztül.
A Hárs-hegyi tanösvény avatása A Hárs-hegyi tanösvény egy specifikus, egészségvédelmi célokat is szolgáló tanösvény Magyarországon, a budapesti Kis-Hárs-hegy és Nagy-Hárs-hegy tömbjében. A tanösvény létesítését a II. kerületi Szent Ferenc Kórház kezdeményezte, kialakítását civil segítők bevonásával végezték el a Pilisi Parkerdő Zrt. által kezelt területen, a Sanofi gyógyszergyár anyagi támogatásával; átadása 2015. július 28-án zajlott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Beer Miklós váci püspök részvételével. A tanösvényt meglévő turistautak felhasználásával alakították ki, 5, 1 kilométeres hosszban; kiindulási és végpontja is a Széher út végén elhelyezkedő kórháznál van. Az útvonal elhalad a budaszentlőrinci pálos kolostorromok közelében és a Kis-Hárs-hegyen álló kilátó mellett, és körbekerüli az egész Nagy-Hárs-hegyet. A tanösvénynek van egy rövidebb útvonalváltozata is, melynek teljes útvonala csak 2700 méter. A tanösvény túrajelzése A tanösvény útvonala mentén több helyen is pulzusmérőpontokat jelöltek ki, a bejáráshoz pedig a kórház olyan, speciális túralapokat kínál minden érdeklődőnek, amelyen a megadott helyszíneken mért pulzusadatok és más egészségügyi paraméterek oly módon rögzíthetők, hogy azok orvosi kiértékelésre is alkalmasak lesznek.
A hatalmas 12 hektáros környezetben 20 állomáson, földrészek szerint elkülönülve ismerkedhetünk meg a növényvilággal. A kert járvány idején is, főleg hétköznap van nyitva, de ha valamiért otthon ragadunk a gyerekekkel, érdemes felfedezni a területet. Márciusban módosul a nyitvatartási rend, érdemes figyelni, mert lehet, hogy visszaállnak a szombati látogathatóságra is. Megközelítése: a 166-os autóbusszal a Kertészeti Egyetem megállónál kell leszállni, ahonnan kisebb sétával érhető el a főbejárat. A Soroksári Botanikus Kert saját fotója Indexkép: J osh Willink- től a Pexels -en
Gazdagrét látványával búcsúzunk a kilátástól. Nekünk ez a két séta úgy fért bele a napunkba, hogy késő délután még egy rövid, közeli vendégeskedést is beiktattunk. Ilyenkor az alvásidőkkel kicsit lazábban bánunk, a gyerekek hétköznap úgyis "szigorú" napirendben élnek, ezek a kis kihágások nem borítják meg igazán az életünket. Tudom azonban, hogy ez a lazaság nem mindenkinek fér bele, ezért hangsúlyozom, hogy a két séta külön-külön is megtehető, így biztosítva például egy délelőtti kirándulós programot a családnak.