Az adventi koszorú autentikus színei tehát az ÉLŐ, végtelen és örök ISTENNEL való megtisztult, közvetlen, örömteli lelki és szellemi kapcsolódás szeretetteljes egységét testesítik meg. P ápai Ildikó művészetterapeuta /szimbólumelemző De mint minden várakozás, az adventi hetek időszaka is elsődlegesen a lélek ráhangolódásának ideje, így ennek olvasatában az alábbi, további személyes elmélyülés segítheti tisztulásunkat, fejlődésünket: Az élet négy legfontosabb pontja: a sarkalatos erények Nemcsak az otthonnak van négy stabil fala, hanem a léleknek is van négy oszlopa, négy legfontosabb pontja, a sarkalatos erények, aminek megléte az igazán boldog élet titka. Bölcsnek lenni... /Az első erény a bölcsesség. A bölcsesség arról szól, hogy mennyire hallgatunk a saját belső hangunkra, ami megsúgja az irányt. Ha nem figyelünk rá, akkor tele leszünk félelemmel és kétséggel. Ha megtanulunk hallgatni az intuíciónkra, akkor bármit elérhetünk az életedben, hiszen rá fog vezetni a helyes útra. Erről szól Advent első hete.
Jelképezheti még a Malakiás próféta és a Krisztus születése között eltelt 4 évszázadnyi időt is. A külső gyertyák színei hagyományosan: lila vagy kék, a középső: fehér. A harmadik hét gyertyája rózsaszín. Az első gyertya a prófétai jövendölést, a várakozást és a reményt jelenti. A másik három jelentheti a három királyokat, Betlehemet, a pásztorokat és az angyalokat. A szeretet, öröm, békesség hármasát is érthetjük alatta. A középső gyertyát Krisztus gyertyájának nevezik és a "szent este" napján napközben vagy este szokták meggyújtani. Színe fehér, vagy arany. Központi helye azt jelképezi, hogy ez a nap az ünnepkör legfontosabb napja, a várva-várt megváltó földi megtestesülésének ideje.
A négy gyertyához egy-egy személyt vagy népet is köt a keresztény szimbolika, az első gyertya Ádám és Éva, akiknek először ígérte meg Isten a megváltást, a második a zsidó nép, akiknek megígérte, hogy ők adják majd a megváltót, a harmadik Szűz Mária, aki megszülte Jézust, míg a negyedik Keresztelő Szent János, aki megkeresztelte Jézust. És hol van Jézus a koszorúról? Sok helyen már egy ötödik, fehér gyertya is megjelenik a koszorú közepén, amelyet december 24-én gyújtanak meg általában, ez a láng pedig magát Jézus Krisztust jelképezi. Borítókép: Max Beck /
Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok a számát. Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 19+ 4 (hétköznapok és vasárnapok együttesen), vagyis 23 gyertyát helyezett el, amelyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. A már világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban ad át a várakozónak karácsonykor. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon. Ez a mintázat analógiája a téli napfordulónak (december 21. ) is, amikor az évben ekkor leghosszabb az éjszaka sötétsége, de amit követően, már fokozatosan kifelé megyünk a télből és ezzel, egyre inkább növekszik a fénnyel teli, napi percek majd órák száma. Felmerül a kérdés, hogy vajon MIÉRT LILA és RÓZSASZÍN az adventi gyertyák színe? A lila a katolikus liturgiában a bűnbánat színe, míg a rózsaszín az örömöt j elenti. Ezek egy-egy fogalomra, személyre vagy közösségi eseményre is utalnak.
Egy másik magyarázat szerint minden adventi gyertya piros színű, mivel Jézus vérére emlékeztetnek. Egy újabb színmagyarázat alapján a meggyújtás sorrendje a következő: kék, piros, fehér és lila. Ebben a kontextusban a gyertyák egy-egy vasárnapon érkező angyalt szimbolizálnak. Az első adventi vasárnapon egy kék köpenybe öltözött angyal érkezik, aki az emberek közötti kommunikációt erősíti fel és megnyitja a lelkeket egymás felé. A második adventi vasárnapon pirosba öltözött angyal száll le az emberek közé, aki megkeresi a szeretetteli embereket. A harmadik vasárnapon az újabb, piros színt öltő angyal árasztja a szeretetet az emberi szívekben. Míg a lila palástú negyedik angyal az utolsó adventi vasárnapon a béke rezgéseit közvetíti az emberek számára. Napjainkban az adventre igyekeznek ráirányítani a figyelmet az adventi naptárral is, amely minden egyes adventi napnak megfeleltet valamit. Hol egy kis édesség, hol egy szent kép rejtőzik a naptár egy-egy napszáma mögött. Az adventi naptár ötlete nem vallási természetű, de kedves szokás, amely állítólag Gerhard Lang édesanyjától, az első adventi naptár elkészítőjétől származott, aki megelégelte fia napi szintű kíváncsiskodását, hogy hányat kell még aludni karácsonyig, és elkészítette az adventi naptár prototípusát.
Egy másik leírás szerint a lelkész 23 gyertyát helyezett el egy felfüggesztett szekérkeréken, mely körül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. Ez az Adventi naptár alapja. Advent első hete - Igazságosság - Lila gyertya A templomi terítő lila, a szertartáson a pap lila miseruhát vagy stólát visel, illetve az adventi koszorún elsőnek meggyulladó gyertya színe is lila. Az első gyertya meggyújtásakor végiggondolhatjuk azokat a próféciákat, amik a Messiás eljövetelét előre meghirdették. Jézus bennünket helyettesítő áldozatát előre hirdették a próféták. Feladat: Legyünk őszinték magunkhoz és másokhoz. Törekedjünk arra, hogy érzéseink, gondolataink és cselekedeteink összhangban legyenek. Advent második hete - Mértékletesség - Lila gyertya Az advent mellett a nagyböjti időszaknak is lila az ünnepi színe az egyházi liturgiában. Számos helyen a karácsonyt megelőző hetekben a lilát kékkel helyettesítik, hogy a két ünnepet megkülönböztessék egymástól. A második gyertya arra emlékeztet minket, ahogy az angyal hírül adta Máriának, majd Józsefnek is az örömhírt, hogy ők nevelhetik fel Isten Fiát, Jézust.
(Az utolsó lila gyertya) D e nézzük ezen spirituális jellegeket holisztikus alapokon is: - az IBOLYA-LILA szín az elektromágneses spektrum legmagasabb rezgésű frekvenciájába tartozik (789 – 714 THz), aminek vertikális, legfelső tartománya a rózsaszínen át éri el a már teljes, minden színt magában hordozó fehér fény teljességét. Testi síkon a LILA a fejtető KORONAcsakrájának sajátja (szimbolikája a NAP, az egy-ség, az isteni erőkkel való kapcsolat és a végtelenség), ami szintén analóg a LEGFELSŐBB energiaszint jelenével. Megerősítése annak, hogy JÉZUS születésével, már a mindenséget magában hordozó, legteljesebb éltető FÉNY az, ami a földre érkezik. Az éjben feltűnő vezércsillag is ennek hírnöke, tehát a lila és a rózsaszín a közelgő FÉNYESSÉGET, az érkező MEGVÁLTÓ személyét, egyben annak KIRÁLYI minőségét jeleníti meg, aki uralkodik a sötétségen. A RÓZSASZÍN egyben a szívcsakra sajátja is, ami mint szeretetközpont, a gyengéd, ártatlan (bűntelen), szelíd szívbéliség helye, amely így, szintén megfelel az el- és befogadó, Jézus által is képviselt, örömteli szeretet jellegének.