Például, a látható térképrészleten a megyeszékhely neve egy vonallal alá van húzva (4. ábra). 4. ábra 5. ábra Különböző térképeken különböző vastagságú, általában kettő vagy egy vonallal húzzák alá a megyeszékhelyeket vagy az országok fővárosait. Az 5. ábrán több példát mutatunk erre. Az olvashatóság érdekében 6. ábra A vízrajzi neveket általában kék színnel és dőlt betűkkel írjuk. De az is előfordul, hogy csak kék színnel, vagy csak dőlt betűvel különböztetjük meg a többi földrajzi névtől (6. ábra). 7. ábra A domborzati nevekre jellemző, hogy vastagabb betűkkel írjuk. Ha a dombság vagy hegység vonulatát is akarjuk érzékeltetni, akkor annak megfelelően íveljük a nevet (7. ábra). 8. ábra Nagyon gyakran a betűk közti távolságot úgy növeljük, hogy a név elhelyezése megadja az ábrázolt terület elterjedését is. Ez igaz mind a domborzati, mind a vízrajzi nevek esetén (8. ábra). Más területneveket (tájneveket) is így írjuk (9. ábra). 9. ábra 10. ábra A jelentősebb csúcsneveket szintén vastagabb betűvel írjuk: Ilyenkor szükségünk van egy jelre is (általában kereszt, kisebb kör vagy háromszög), hogy segítségével megadhassuk a csúcs helyzetét.
� hegy, v�lgy; foly�, �r; n�das, erdő; mező, dűlő; stb. ����������� (Bizonyos nyelvtani szerkezeteket kiv�ve) k�tőjellel kapcsol�dik a n�v első r�sz�hez. 2. ) A f�ldrajzi n�v megk�l�nb�ztető elem e (előtag)� egyediv� tesz: Az adott ����� k�rbe � hegy, v�lgy stb. � tartoz� objektumok k�z�l �Melyikről van sz�? � � ���������� Vas Mih�ly -hegy, Gergus -v�lgy Jellemzően k�t r�szből �ll, de t�bb �rtelmes sz�ra: tag ra vagy elem re bonthat� � Debrecen, Vietnam, B�rzs�ny (hegys�g), Fertő (t�) � egyeleműek ( lehetnek hi�nyosak) � Arany-patak, Szikl�s-hegys�g, Magas-T�tra � k�teleműek ( lehetnek hi�nyosak) � Arany-patak-v�lgy; Rohonci-Arany-patak, D�lkeleti-Csendes�ce�ni-nagymedence, Tatai (�reg) -t� � t�bbeleműek ( lehetnek kettősnevűek) Az előtag lehet vagy ahhoz kapcsol�dhat f�ldrajzi jellegű jelző � pl. als�, kis, magas, � ���������� K�z�pső -dűlő, Alacsony -T�tra, �reg -Duna-dűlő A t�bb elemből �ll�ak �ltal�ban n�vbőv�l�s �tj�n keletkeznek. Ez lehet előre- �s h�trak�pz�s: 1. ) Arany-patak �> Rohonci- Arany-patak 2. )
helyes leírásánál is figyelembe kell vennünk szerkezetüket. A köznévi utótagok (díj, érem, rend stb. ) járulhatnak olyan előtaghoz, amely maga is tulajdonnév: Nobel-díj, Csűry Bálint-emlékérem; önmagában nem tulajdonnév, de a kitüntetés nevében tulajdonnévi jelentést kap (gyakran latin megnevezésűek), ezek kötőjel nélkül kapcsolódnak: Főnix díj, Pro Iuventute emlékplakett, Pro Urbe díj stb. ; a többelemű jelzős szerkezetben nincs tulajdonnév, a kifejezés együttesen alkot egy nevet, ez kifejeződik abban is, hogy a díj, érem stb. köznév előtt álló szerkezet minden tagja nagybetűvel íródik: az Év Dolgozója cím, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze ( Magyarország Érdemes Művésze) kitüntetés stb. számában, de ugyanakkor interneten is megtalálható ( Google segít! ) Balázs Géza írásából a kérdésedre vonatkozó részekből idézek. Balázs Géza példái is sokat segítenek a kötőjeles írás megértésére. " Víznevek: Duna, Tisza, Galga, Sajó, Sebes-Körös, Lónyai-csatorna (folyók), Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó, Fertő tó(tavak), Bozót-patak, Csele-patak (patakok), Római-part (part), -i képzős származékok: dunai, tiszai, galgai, sajói, sebes-körösi, lónyai-csatornai, balatoni, Velencei-tavi, Tisza-tavi, Fertő tavi, bozót-pataki, Csele-pataki, római-parti.
Az –i képzős földrajzi nevek - YouTube
Még a legprofibbakon is kifognak időnként a mumusnak számító földrajzi nevek. Most itt a remek alkalom, hogy felfrissítsd kicsit a tudásod: összeállítottunk egy 10 kérdésből álló kvízt. Teszteld magad!