A SuliNova, majd Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási programcsomagjai közül a Szövegértés-szövegalkotás az egyesület elnökének szakmai vezetésével született meg, többnyire egyesületi tagok közreműködésével. 11. osztály (tanári útmutatók) 11 tanár 1 – Az antikvitás irodalma (Részletek a két homéroszi eposz ból; Oidipusz története; Szophoklész: Oidipusz király; Anakreón: Gyűlölöm…; Szapphó: Anaktoriához (Ez lovasrajt…), Aphroditéhez, Úgy tűnik nékem…; Catullus: LI., V., VIII., XLI., XLII., LII., LXXXV., XCIII.
Egy nagy óceán, Gyertyám homályosan lobog…, Elmém ezen sokat gondolkodik…, Földét a földmives…, Mivé lesz a föld? …, Szeretője-e vajon…, Vajon mi ér?, Fejemben éj van…, Minek nevezzelek?, Az ítélet, Az apostol, A szabadsághoz, Itt benn vagyok a férfikor nyarában…, Ereszkedik le a felhő…, Oda járok, hova…, Mikor a lánc lehull…, Reszket a bokor, mert…, Mi volt nekem a szerelem?, Bírom végre Juliskámat…, Mily szép a világ!, Beszél a fákkal a bús őszi szél…, Szeptember végén, Itt van az ősz, itt van ujra…, Pacsirtaszót hallok megint, Szabadság, szerelem! ; Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú; József Attila: Óda; Ady Endre: Petőfi nem alkuszik; Kosztolányi Dezső: Petőfi Sándor; Pilinszky János: Levél Petőfi Sándorhoz; Nemes Nagy Ágnes: A Tisza; Esterházy Péter: Petőfi, a légtornász; Kisfaludy Sándor: A boldog szerelem 30. ; Jókai Mór: Az aranyember; József Attila: A Dunánál – részlet, Petri György: A Dunánál – részlet; Mikszáth Kálmán: Az arany-kisasszony, A bágyi csoda, Szegény Gélyi János lovai, Galandáné asszonyom, A néhai bárány, Hova lett Gál Magda?
Másmilyen "osztású" az úgynevezett "shakespeare-i" szonett. Ezt sem a nagy angol költő és drámaíró alkalmazta először, de ő művelte a legmagasabb szinten, ezért nevezték el róla. Shakespeare 150 számozott, cím nélküli szonettjét – melyet a titokzatos "fekete hölgyhöz" írt – Szabó Lőrinc zseniális fordításában, magyarul is olvashatjuk. Talán mindannyian ismerjük híres, LXXV. szonettjét: "Az vagy nekem, mi testnek a kenyér…" Nos, ha megfigyeljük, a "shakespeare-i" szonett első tizenkét sora astrófikus (nem tagolódik versszakokra): mintha egy tömbből lenne "kifaragva"; a záró két sor pedig mintegy összegzi az vers korábbi részében mondottakat: "Koldus-szegény, királyi gazdagon // részeg vagyok, és mindig szomjazom. " A rímképlet is eltér kissé az olasz szonettekétől: ababcdcdefef gg. Az angol romantikus költészet nagyjai – Byron, Shelley, Keats – hosszú szünet után, a XIX. század elején figyeltek föl újra a szonettformára, de új "osztásban" próbálták ki azt. Shelley például – az Óda a nyugati szélhez című, híres, öt darabból álló szonettciklusában – négy tercinára és egy záró sorpárra osztja fel a 14 soros szonettet.
Figyelt kérdés Petrarca: Ti szerencsés füvek Petrarca: Pó, földi kérgem... William Shakespeare: 130. szonett a segítséget előre is köszönöm:) 1/2 anonim válasza: Petrarca: Ti szerencsés füvek: itt a természethez szól, megszemélyesítést, metaforát William Shakespeare: 130. szonett: nem szól senkihez hasonlatot Petrarca: Pó, földi kérgem: a folyóban megtestesülő termé- szeti erőt szólítja meg Hát ennyit tudtam segíteni. :) 2013. máj. 13. 18:46 Hasznos számodra ez a válasz? 2/2 A kérdező kommentje: nagyon szépen köszönöm:) Kapcsolódó kérdések: