A második fordulóban a három legtöbb szavazatot kapott képviselő vehet részt. A második fordulóban egyszerű többséggel dől el a szavazás, a legtöbb szavazatot kapott jelölt lesz a képviselő, feltéve hogy a választásra jogosultak legalább 25%-a elment szavazni. A területi és országos listáról a pártokra leadott szavazatok arányában kerülnek képviselők a Parlamentbe. A kompenzációs lista lényege, hogy a vesztes egyéni jelöltekre leadott "töredék" szavazatok alapján is juttatnak képviselői helyeket az őket indító pártoknak, hogy ellensúlyozzák az egyéni körzetekben esetlegesen létrejövő aránytalanságokat. A listás választás érvényességéhez szintén minimum 50%-os részvétel szükséges, ha ez megvan, akkor a második fordulóban már nincs listás szavazás. Az arányos választási rendszerekben szokásos módon a parlamenti széttöredezettség megakadályozására a magyar választási rendszer is tartalmaz adminisztratív küszöbhatárt: sem a területi, sem az országos listáról nem szerezhetnek mandátumot azok a pártok, amelyek területi listáinak szavazatai országos összesítésben nem haladják meg az összes területi listára leadott érvényes szavazat öt százalékát: választási küszöb (lásd: 3/1991.
A minősített többség követelménye nemcsak az adott alkotmányi rendelkezés közvetlen végrehajtásaként kiadott törvény megalkotására vonatkozik, hanem e törvény módosítására (rendelkezéseinek megváltoztatására, kiegészítésére) és hatályon kívül helyezésére is. Az Alkotmány rendelkezése alapján minősített többséggel elfogadott törvényt egyszerű többséggel elfogadott törvénnyel nem lehet módosítani, vagy hatályon kívül helyezni. " (1/1999. 24. ) AB határozat rendelkező része; e témakörre vonatkozóan lásd még: 4/1993. ) ABH, 31/2001. (VII. 11. ) ABH, ) A széleskörű egyetértés – amely a kétharmados törvényalkotáshoz szükséges – fontos kérdésekben hiányozhat (pl. Legfelsőbb Bíróság elnökének választása, ombudsmanok választása), amely felveti a rendszer működőképességének kérdését (lásd még: Kilényi Géza: Az alkotmányozás és a kétharmados törvények In: Jogtudományi Közlöny 1994/5., Petrétei József: Törvények minősített többséggel In: Fundamentum 1999/3. ) A Parlament szintén fontos funkciója a kormányzat ellenőrzése, amely a politikai nyilvánossághoz kapcsolódik.