További érdekes oldalak Széchenyi Társaság lapja Magyar Hajózásért Egyesület lapja Farkas Judit cikke
Gróf Széchenyi István első cikkét a dunai hajózásról 1834. augusztus huszadikán jelentette meg a Társalkodó című újság. Írása egy cikksorozat nyitánya volt. Nagy elődünk ezúttal is olyan témával kezdett foglalkozni, amely érdekelte a közvéleményt, valamint hasznára válhatott Magyarországnak. Széchenyi István ezen cikksorozata önálló könyvben magyarul nem, csak németül jelent meg. A cikkek bizonyos részét magas összegekért elárverezték korábban, nekem pedig reményem sem volt arra, hogy nyomtatott formában hozzájussak eme ritka műhöz. Közben folytattam a különféle könyvek beszerzését, melyek a legnagyobb magyar életéhez köthetőek. Az interneten, az egyik portálon eladásra kínáltak két könyvet, amelyek a Gróf Széchenyi István Hírlapi Czikkei I. -II. címet viselték. Az eladó feltette a tartalomjegyzéket is, így örömmel olvastam a következőt: "Néhány szó a dunai hajózás körül". Először azt hittem, hogy csak töredék, ahogy régebben is találkoztam már vele bizonyos kötetek lapjain, de az oldalszámot figyelve láthattam, a teljes tartalomról van szó!
Ahogy maga a gróf szót ejt róla: a dunai hajózás előmenetelére rossz szemmel tekintettek azok, akik a folyóparti városokban fuvarozásból, valamint kocsmák fenntartásából éltek. Attól féltek, hogy az így egybekapcsolt szolgáltatási rendszer a hajók számának gyarapodásával szétesik. Széchenyi István azonban rámutatott, hogy a part menti kocsmákat szívesebben keresik fel azok, akiknek útja a Dunán vezet át, és a fuvarosok sem fognak tönkremenni emiatt. Tudását ezúttal is tapasztalatokkal támaszthatta alá, hiszem több ízben bejárta ezeket a szakaszokat, mint királyi biztos. Egy ízben arról ír, hogy az alacsony vízállás miatt egy gőzösön vesztegelt órákig, sőt napokig, és csak egy másik úszó alkalmatosság segítségével volt képes elhagyni a zátonyok között rekedt hajót. A ki nem mondott és le nem írt sorokban a kotróhajó szükségessége jelenik meg, hiszen ez a szerkezet megoldást jelentett a hajózható meder biztosításában. A dunai gőzhajózás vállalata a cikkekkel párhuzamban fejlődött. A Társalkodó által közölt utolsó cikkek már 8-10 rendszeres hajójáratról számolnak be a folyóparti városok mentén.
Gróf Széchenyi Ödön Hableány Hajó Alapítvány "Törlés Alatt" A Céginformáció adatbázisa szerint a(z) Gróf Széchenyi Ödön Hableány Hajó Alapítvány "Törlés Alatt" Magyarországon bejegyzett Alapítvány Adószám 18099342141 Cégjegyzékszám 00 18 099342 Teljes név Rövidített név Ország Magyarország Település Budapest Cím 1033 Budapest, Hajógyári Sziget Wiking Marina Klub Fő tevékenység 9499. M. n. s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység Név alapján hasonló cégek Tulajdonosok és vezetők kapcsolatainak megtekintése Arany és ezüst tanúsítvánnyal rendelkező cegek Ellenőrizze a cég nemfizetési kockázatát a cégriport segítségével Bonitási index Elérhető Tulajdonosok Nem elérhető Pénzugyi beszámoló Bankszámla információ 0 db 16. 52 EUR + 27% Áfa (20. 98 EUR) Minta dokumentum megtekintése Fizessen bankkártyával vagy -on keresztül és töltse le az információt azonnal! hozzáférés a magyar cégadatbázishoz Biztonságos üzleti döntések - céginformáció segítségével. Vásároljon hozzáférést online céginformációs rendszerünkhöz Bővebben Napi 24 óra Hozzáférés a cégadat-cégháló modulhoz rating megtekintése és export nélkül Heti 7 napos Havi 30 napos Éves 365 napos Hozzáférés a cégadat-cégháló modulhoz export funkcióval 8 EUR + 27% Áfa 11 EUR 28 EUR + 27% Áfa 36 EUR 55 EUR + 27% Áfa 70 EUR 202 EUR + 27% Áfa 256 EUR Fizessen bankkártyával vagy és használja a rendszert azonnal!
Egész évben Legnagyobb vitorlás Legöregebb vitorlás Gőzhajó gróf Széchenyi Kiállításunk a balatoni hajózás történetén vezet végig. Bemutatjuk, hogyan változtak a közlekedési eszközök a Balatonon a római kortól napjainkig. Tudtad, hogy Keszthely földesurai, a Festeticsek fenékpusztai hajóács telepén készült minden idők legnagyobb balatoni vitorláshajója? A balatoni hajózás története egészen az őskorig nyúlik vissza. Tárlatunk megmutatja, milyen eszközöket használtak a római korban a hajóácsok, hol voltak a középkorban révátkelő helyek, s milyen hajósélet zajlott a Balatonon a 16-19. században. Tudtad, hogy Keszthely földesurai, a Festeticsek fenékpusztai hajóács telepe egész kis flottát bocsájtott ki? Itt készült minden idők legnagyobb balatoni vitorláshajója is. Eredeti jelzőágyúját megnézheted kiállításunkban. A Zala megyei alispán és gróf Széchenyi István szervezőmunkája eredményeként 1845-ben megalakult a Balaton Gőzhajózási Társaság. Az első hajó, a "Kisfaludy" gőzgépét Angliából hozatták.
Gróf Széchenyi István tevékenysége Széchenyi István is részvényese, majd igazgatósági tagja lett a társaságnak, és ebben a minőségében a fejlesztés legaktívabb szervezőjévé vált. Kiállt amellett, hogy a folyók szabályozása elengedhetetlen feltétele a hajózás fejlődésének, ezért hozzákezdtek a zuhatagok tudományos igényű felméréséhez. A gróf 1830 nyarán egy evezős bárka fedélzetén maga is végighajózott Pesttől egészen a torkolatig, s az itt szerzett tapasztalatai alapján – már mint az Al-Duna szabályozás királyi biztosa – megbízta Vásárhelyi Pált a munkálatok műszaki vezetésével. A folyam medréből mintegy 4000 m³ szikla kirobbantásával elérték, hogy a Vaskapu közepes vízállásnál gőzhajók számára is hajózhatóvá vált. A Duna bal partján 122 km hosszú parti utat építettek, amely alacsony vízállásnál is lehetővé tette a forgalom fenntartását. Az első gőzös 1834. április 14-én haladt át a Vaskapun. Még ebben az évben Széchenyi Londonba utazott, hogy hajógépeket és a meder rendbehozatalára kotróhajót vásároljon.