Áhítat a Magyarok Nagyasszonyánál 105 Eszterházy Pál nádor imádsága 105 III. Áhítat a Jubileumi Keresztnél 106 III. rész Kegyhelyünk énekei Miseénekek 110 Énekek az Oltáriszentségről 115 Mária-énekek 125 Vegyes énekek 145 Búcsús énekek 152 Lorettói litánia 151 Induláskor a kegyhelyre 156 Útközben a kegyhely felé 159 Beköszöntő ének 163 Búcsúzó ének 167 Hazafelé menet 172 Hazaérkezésre 175 Kegyhelyünk énekei osztályozva 177 Kegyhelyünk énekei betűrendben 180 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Szentségeltétel és Loretoi litánia - YouTube
A krizma, kenet, a Lélek szimbóluma. A prófétákat maga a Lélek keni fel. Krisztust, a papot, prófétát, királyt a Szentlélek keni föl (Jordán) – ugyanaz a Lélek, aki kenetének illatával betöltötte Máriát, - az alabástrom edényt, Máriát, aki nem szakadt el Fölkent Fiától, mert hűségben megarad az Igent-mondásban, belemerül a Kereszthalál és a Föltámadás, valamint a Pünkösd misztériumába, állandóan növekedve az anyaságban. Mária minden krizmával megkent, Lélekkel felkent anyja lett az idők végezetéig. Szeplőtelen Szűz Anya – egészen szép vagy Mária, és az áteredő bűn, - a környezetszennyerződés és a személyes bűn árnyéka sem vetődik osztatlanszívű Istenhez tartozásodra, sem ösztönösség nélküli anyai szeretetedre. Mária, az új Éva, az új ősanya, aki új döntést hozhatott érettünk., Isten ugyanazt a bűn előtti szabadságot adja meg neki ehhez a döntéshez, mint az első Évának. Ezért lett Mária, Éva nevének Ave-ra, visszájára fordítója: áldás. Pátriárkák Királynéja - mert Máriában érvényre jut az ősi Ígéret, az ős-evangélium, hogy az Asszony Ivadéka- krisztus, megrontja a kígyó fejét.
Anjou K�roly n�polyi kir�ly negyedik fi�hoz, gazdag n�szaj�nd�kot k�ld�tt vele, amelynek r�szek�nt vil�gosan kit�nnek "a mi Asszonyunk, az Isten Anyja Sz�z M�ria h�z�b�l hozott megszentelt k�vek". FORR�S: Udvarhelyi Oliv�r: Loret�i gondolatok. In: Kereszt�ny �rtelmis�giek Sz�vets�ge, 2003. m�jus. Magyar Katolikus Lexikon (Loreto) A XII. sz�zadban tal�ljuk az els� nyomait a Boldogs�gos Sz�zh�z int�zett lit�ni�nak. Eredete a P�rizsban f�nnmaradt, 1200 k�r�l �ssze�ll�tott r�mes lit�nia, mely val�sz�n�leg a biz�nci szertart�s akathiszt himnusza (a biz�nci liturgi�ban az �r J�zus, Sz�z M�ria, egyes szentek tisztelet�re, a halottak eml�k�re �rt, k�l�nleges szerkezet� �jtatoss�g, melyet �llva v�geznek) hat�s�ra k�sz�lt. A XIII-XVI. sz�zadig sz�mos, el�g terjedelmes M�ria-lit�nia keletkezett, melyekb�l a XVI. sz�zadban kialakult a lorett�i lit�nia, melyet 1558-ban Canisius Szent P�ter Lorett�ban hallott �nekelni, s azut�n f�lvett kis im�ds�gos k�nyv�be. A Boldogs�gos Sz�z megnevez�sei r�szben a Szent�r�son alapulnak, r�szben azonban m�g biz�nci eredet�ek (pl.
Mária életét égigkíséri a prófécia beteljesedése: Lelkedet tőr járja át! Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint aki életét adja övéiért. S nincs nagyobb fájdalma, mint aki látja szenvedni azt, Akit Szeretetben fogant, Szeretetben hordozott, Szeretetben szült, - Mária úgy tanul felnőni az önmagát áldozatul szentelő Fiához, hogy megélli és elfogadja az Ige felfoghatatlanságát, másságát, sőt a neki szóló rendreutasításait: Nem tudjátok, hogy Atyám házában a helyem? – Asszony, mi közünk egymással?! Asszony, íme a te fiad!