A magyarországi bankrendszer konszolidációja 2014 szeptemberétől pörgött fel, amikor a német Bayerische Landesbank kiszállt az MKB Bankból, majd 2015 júniusában az amerikai General Electric a Budapest Bankból (BB). Mindkettőben a magyar állam szerzett részesedést - derül ki az Mfor összefoglalójából. Ezt megelőzően főként a 2015 tavaszán kipattant brókerbotrány hatására jelentősen csökkent a bankok száma. A pénzügyi vihar elsodorta a BRB Buda Regionális Bankot, a DRB Dél-Dunántúli Regionális Bankot, az ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bankot, valamint a Dél-Dunántúli Takarék Bankot. Mellettük a Credigen szállt ki a ringből, miután francia tulajdonosa kivonult Magyarországról. Ugyancsak 2015-ben távozott az addig bankként tevékenykedő MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt., mivel beolvadt a szintén kizárólagos állami tulajdonú MFB Magyar Fejlesztési Bankba. A takarékszövetkezeti integráció nyomán 2019-ben szintén öttel csökkent a hazai bankok száma. Hiszen hárman emiatt kerültek le a palettáról: a Kinizsi Bank, a Mohácsi Takarék Bank és a Pannon Takarék Bank.
Látta már a Szocialista brókerbotrány 2-t? Jobb, mint az első! Ebben legalább négyszer annyi pénzt lopnak el a kommunisták milliárdosai az emberektől – legalábbis a kormányoldal ezt a narratívát erőlteti. A Fidesz rátolná az egész botrányt az ellenzékre, pedig több része is van a történetnek, amelynél a Fidesz-kormány ideje alatt vagy általa kijelölt, jelölt, pozícióba emelt személyek, vagy a parlamenti képviselők tehettek volna valamit azért, hogy ne fajuljon odáig a folyamat, hogy Magyarország talán legnagyobb brókerbotrányáról beszélünk most. A Fidesz láthatóan igyekszik, hogy a Buda-Cash-botrány második szocialista brókerbotrányként ragadjon meg a választók fejében. Rogán Antal a Buda-Cash-botránnyal indított hétfőn a parlamentben, és megint elmondta, amit múlt hét eleje óta szinte mindennap: szerinte ez a második szocialista brókerbotrány. Nem sokkal ezután a Fidesz-frakció sajtóosztálya egy közleményt is kiadott, aminek a címe az volt, hogy Ez a második szocialista brókerbotrány Az első a K&H-s brókerbotrány volt: Kulcsár Attila, a K&H Bank brókercégének vezetője a gyanú szerint 1998 és 2003 között az ügyfelek mintegy 23 milliárd forintját jogosulatlanul forgatta, és ezzel sokmilliárdos kárt okozott.
Magyarország az Európai Unió legnagyobb tormatermelője Tavaly csaknem 1267 hektáron folyt tormatermelés Magyarországon, és több mint 12 ezer tonna torma termett, ami az Európai Unió éves össztermésének közel felét teszi ki - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) csütörtökön az MTI-vel. Csehország kilépett a volt KGST-bankokból Csehország kilépett a Nemzetközi Beruházási Bankból, valamint a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankból (IBEC). A cseh kormány korábbi döntését a képviselőház után csütörtökön a parlamenti felsőház, a szenátus is jóváhagyta. Ismét lehet pályázni elektromos rásegítésű kerékpár beszerzésére Egymilliárd forint támogatási keretösszeggel elektromos rásegítésű kerékpár, pedelec beszerzésére lehet ismét pályázni április 14-étől folyamatosan a keret erejéig - jelentette be Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt.
A nagy túlélő A Buda-Casht 1995-ben hozta létre Pintér Zoltán két társával, Kovács Tiborral és Tarr Istvánnal. Az 1997-es ázsiai, majd az azt követő 1998-as orosz válság a magyar pénz- és tőkepiacot is megrázta, rövid idő alatt tucatnyi brókercég ment csődbe. Nehéz időszakot élt meg a Buda-Cash is. Még 1998-ban távozott a társaságtól Kovács Tibor és Tarr István. A cég azonban a túlélők közé tartozott. Ekkor került be az igazgatóságba Gyarmati János és Varga Péter, akik a vállalatot elnökként irányító Pintér Zoltán mellett mostanáig vezérigazgatóként, illetve vezérigazgató-helyettesként vettek részt a cég vezetésében. Meghatározó volt még a Buda-Cash történetében az igazgatóságba vezérigazgatóként csak 2001-ben bekerülő, de a brókercég életében már az indulás óta – az első években kereskedelmi igazgatóként – résztvevő Tölgyesi Péter. 2012-ben utolsóként csatlakozott az igazgatósághoz Pál Gyula, ám valójában ő is régi tagja a csapatnak. A Magyar Vadászlap című magazinnak 2013-ban adott interjúban elmesélte, miként került a céghez: az 1998-as orosz válság következtében sokat vesztett a tőzsdén, s szorult helyzetében Pintér Zoltán segítette ki egy belső ellenőri állással.
Az integrációtól való elszakadás nem ment könnyen a csoport negyedik tagjánál, a DRB-nél sem. Ugyan ez a pénzintézet még 2009-ben alakult át bankká, az integrációs törvény értelmében azonban minden olyan hitelintézetnek előírták a csatlakozást, amely korábban szövetkezeti formában működött és tagja valamelyik integrációnak. (A százhúsz szövetkezet korábban négy, önszerveződésben létrehozott integrációs szervezetbe tömörülve működött. ) A DRB-nek így ki kellett lépnie az állami integrációból, amely azonban szankciókkal járt: újra be kellett szereznie a működési engedélyét, s ehhez – az akkor hatályos, azóta megváltoztatott törvényi szabályozás miatt – a korábbi csaknem duplájára kellett emelni a bank saját tőkéjét is – Lakatos László, a DRB ügyvezető igazgatója. A csoport tagjai az utóbbi évek egyesülései és az átalakulások után az idei évtől működésük konszolidálására, piaci pozíciójuk stabilizálására, illetve növelésére, valamint ügyfélbázisuk szélesítésére kívánnak koncentrálni. Az alapvetően három régióban, Délnyugat-, Közép-, valamint Északkelet-Magyarországon érdekelt bankcsoport 112 fiókban mintegy 120 ezer ügyfelet szolgál ki.