Elnézést hogy egy kicsit hosszabbra sikeredett a válasz, igére legközelebb nem teszem! Szép napot: Zahi. Összes hozzászólás: 4358 Kedves Zsolti és még akit érdekel. Nem szakértő lévén csak annyit tudok amit egy mechanikusnak kell tudnia láttam felénk az almásokban elképesztő mennyiségű vizet használnak öntözésre, amelyet csepegtető rendszerrel oldanak meg, melynek hátránya a finom fúvóka rendszer. A gyári szűrőrendszer egy hidrofortartályhoz hasonló szerkezet mely diónyi méretű kavicsokkal van megtöltve, alul be-felül ki csatlakozása van. Láttam mai megoldásokat, üvegszálas palack alak "speciális tisztítóadalékkal"ami kisértetiesen hasonlít a folyami kavicsra(de amúgy titkos gyári anyag) (-: Lényeg:a lehető legnagyobb űrmétetű tartály 20 l... < a közeli több községet ellátóé 2-m3-es amelyben a szennyeződéstől függően cserélik a a megoldás tudtommal a legtöbb nem bakteriális anyagot szűri. "Rohan az életed és rohan az út. Elmarad mögötted lassan a mú tudod biztosan, hogy hová is mész, de úgy is észre veszed ha oda érsz.
Azaz a fenti szűrőkkel, vastalanítókkal, esetleg vízlágyító berendezésekkel kezelt vizet használjuk fel a nem ivóvízminőségű fogyasztásra, ez a felhasznált mennyiség 90-95%-a. A fennmaradó vízmennyiséget pedig kombinált szűrővel, fordított ozmózisos berendezéssel tovább kezeljük. A felsorolt berendezések legnagyobb problémája a relatív kis átfolyó kapacitást (1-2 liter/perc) így kiküszöbölhetjük, mert szigorúan ivóvízfogyasztásra csak 5-10 liter/fő/nap mennyiséggel kell számolnunk. Végül a saját vizünket végül célszerű még utólagosan csirátalanítani, vagyis a hálózatból, a berendezésekből származó mikroorganizmusoktól mentessé tenni. Ezt legkorszerűbben az ún. ultraibolya (UV) csirátalanító berendezésekkel végezhetjük. A 254 nm (nanométer) hullámhosszú UV sugárzás hatására a szervezetek több mint 99%-a elpusztul, és nem fertőzik az ivóvizünket.
Ebből elgondolva a vas - vasoxid tartalom nagy részét, talán mágneses utókezeléssel - későbbiekben pedig - mechanikus úton szűréssel lehetne eltávolítani. Persze ezzel lehet hogy értékes anyagok is távol maradnak... Közvetlen ivásra, valamiféle desztillálási módszer is célravezető lehet, persze nem vizet (csak magas rost tartalmú erjedt gyümölcs pép jöhet számításba)..., és ezzel szigorúan tilos bármiféle öntözési célokat megtámadni! De visszatérve az eredeti kérdésre, szerintem ha más paraméterek miatt a víz (nitrát tartalom) alkalmas lenne használatra, a locsolás nem okoz a növények ízében káros elváltozást. A csővezetékben való belevezetését szűretlenül szerintem kerülni kellene a későbbi lerakódások - és a szelepek, csapok idő előtti elhasználódásának- elkerülése végett. Szerintem mint korróziós góc, az autómosásnál szóba sem jöhet, de ezek a szemcsék csiszolóanyagként működve "megjavíthatják" a fényezést, továbbá tiszta nem, csak tisztított lesz a gép ( ahogy a katonáéknál is mondták).
Ez a fejlett technológiát alkalmazó vastalnító szűrő képes a vízben lévő elszíneződéséket és lerakódásokat okozó szennyeződéseket eltávolítani pl. : vas, mangán, keménység, így pedig a víz elszíneződését, vízkövesedését is megszüntetni. Ezzel nem csupán az egészségünket védhetjük a kórokozóktól és magas vastartalomtól, de a vízvezetékeknek, háztartási berendezéseknek, csaptelepnek és szanitereknek is hosszabb élettartamot kölcsönözhetünk. A fúrott kút vastalanítása és lágyítása is egyszerűen megoldható ezzel az eszközzel. A drága közüzemi díjak miatt igen népszerűvé vált a saját fúrott kutakból nyert ivóvíz fogyasztása, azonban az esetek többségében nagyon mélyre kell fúrni ahhoz, hogy valóban tiszta vízhez juthassunk, ám ez sajnos nem olcsó. Sokan csupán a felsőbb rétegek vizét fogyasztják, ami természetesen tele van vassal és mangánnal. Ha ily módon jut valaki ivóvízhez, akkor a víz vastalanítása nem csupán egy opció, hanem igen fontos lépés az egészség megőrzése érdekében. Persze víz vastalanítása házilag nem mindig könnyű feladat.