Középkori Női Viselet
- Középkori Viselet – Vacationplac
- DIVAT TÖRTÉNET II - Sumida Magazin
- HETÉSI FÉRFI ÉS NŐI VISELET – Muravidéki Magyar Értéktár
- Előkelő viseletek a XII.században. - Contrapasso
- A divat története: Középkori divat
- Öltözködéskultúra | Sulinet Tudásbázis
- IV. A KÖZÉPKORI MAGYAR VISELET.* | Magyar viseletek története | Kézikönyvtár
Hetési női viselet. (Fotó: KBM) Ehhez a régi típusú viselethez kapcsolódott a hetésiek bonyolult hajtogatási móddal elkészített, ősiséget és előkelőséget sugárzó, számos európai párhuzammal rendelkező, fehér női fejrevalója, a pacsa, amely valódi kultúrtörténeti érdekesség. Rengeteg párhuzamot mutat a mediterrán vidékek középkori eredetű lepelkendőivel. A vasárnaponként újra és újra nagy gonddal felvarrott hajkontyra az asszonyok kis kontyfá t, azaz káplit helyeztek, erre került a színes kasmír fejkötő, amelyről a tarkón hosszú fehér, horgolt vagy csipkés végű pántlika csüngött alá. A női viselet fontos kelléke volt a kézbevaló hímzett kendő is. A vállkendő alatt viselt, a nyak körül kerek szabású, bokrosujju ing kézelőin a piros gyári szőttes szalag melletti hímzett szoritut a 19. század közepén még főleg fehér bujtatásos és kevés piros laposhímzéssel varrták ki. Télen az asszonyok itt is egyenes szabású, szűkujjú vászoninget viseltek, mely fölé meleg ködmönt, testhezálló dolmányt és színes mellénykét vettek magukra.
- Mattress csilla kora 3
- Bosch tronic heat 3500 vélemények
- KÖZÉPKOR | Amit a divatról tudni érdemes
- Mandala joga nyugati de
- Milyen lehetőségeket rejt magában az OTP LAB és a startupok együttműködése? - Hírnavigátor
- Vadászati világkiállítás 2021 időpont
- Egyrészes fürdőruha tezenis pigiami
- Gajdos tamás gergely gajdos
- Oktatási Hivatal
- Anyámmal 10 éve nem beszéltem és Medárd napján rájöttem, hogy 2 nap múlva lesz a 60-ik születésnapja. Mégiscsak az anyám. Mit csináljak? : hungary
- Galéria savaria függönyök
- Öltözködéskultúra | Sulinet Tudásbázis
Középkori Viselet – Vacationplac
A női viseletnél a mi XIII. századbeli emléket ismerünk, abban semmi magyaros jelleget nem találunk, holott a velenczei ú. n. scythák csoportozatának női alakjánál ( 20. t., 9. ) eléggé megállapíthatók a keleteurópai és középázsiai hagyományos női viselet jellemző sajátságai. Gertrud királyné képe ( 22. tábla 6. ) thüringiai Herman stuttgarti codexében vagy Szent Erzsébeté cividalei imádságos könyvében s a III. Endre király († 1301) özvegye, Ágnes királyné († 1364) által már a következő időszakban készittetett üvegfestményen ( 22. t. 10. ), aztán V. István († 1272) özvegye, a kun eredetű Erzsébet anyakirályné képe kettős pecsétjén – nagyon is az ismert nyugoteurópai chablonos fejedelemnői viseletet tüntetik föl az egész testet takaró bő inggel, fölötte a rövidebb, csak térdig érő bú újju tunikával s a fejre kötött és a koronával leszorított széles fátyollal, melyet egészen más módon viseltek, mint a hogy a velenczei scytha nőnek ( 20. 9. ) a kis kerek süvegalaku főkötő körül csavart szalagszerű fátyolnál láttuk.