A rövidülés a klasszikus görög képzőművészet "találmánya, és ellentétes a "legnagyobb felület" láttatásának egyiptomi elvével. A szobor nem maradt fenn, és csak római másolatokból ismerjük. Az athéni Akropoliszon található Parthenón felépítése után a demokratikus periklészi politika ellenfelei sikkasztás miatt vádat emeltek Pheidiasz ellen; valójában rajta keresztül Periklészt támadták. Hosszú pereskedés után valószínűleg száműzték; ennek a száműzetésnek köszönheti megszületését az olümpiai Zeusz-szobor. A szobor a mester késel munkája lehetett. 1955-ben, az olümpiai ásatások folyamán előkerültek egy műterem maradványai. A leletek között megtalálták egy egyszerű csésze töredékeit, amelyeken a "Pheidiaszé vagyok" felirat áll. Pheidiasz műtermében öntőformákat és a kitámasztásukra szolgáló vasrudakat is találtak. Ebből következtethetünk a szobrok elkészítésének módjára is. Az életnagyságú modellt darabokra vághatták, ezekről készítették az öntőformákat, majd a kiöntés után összeillesztették a darabokat.
Artemiszia csupán két évet élt férje halála után. Hamvait a még befejezetlen sírba helyezték. A mauzóleumot egy 15. századi földrengés romba döntötte. Maradványait a bodrumi vár építéséhez használták fel. Olümpiai Zeusz szobor Az olümpiai Zeusz szobrot a görög szobrász, Phidiasz készítette i. 432 környékén. Az ülő szobor 12 m magas, olyan nagy, hogy úgy tartották, "ha Zeusz felállna, elérné a templom tetejét". A szobor egy hatalmas, cédrusból, elefántcsontból, aranyból, ébenfából és drágakövekből készült trónon ül. Zeusz jobb kezében található a koronás Niké, a győzelem istennőjének alakja, bal kezében egy arany jogar, melynek tetején egy sas gubbasztott. Elpusztulásának körülményei nagy vitákat váltottak ki, egyesek szerint elhurcolták Konstantinápolyba, ahol egy tűzben 475-ben megsemmisült, mások szerint a szobor a templommal együtt pusztult el a 425-ös tűzvészben. Alexandriai Világítótorony Az Alexandriai Világítótorony i. 280-247 között épült egy szigeten Alexandriában, hogy utat mutasson a tenger észeknek éjjel a kikötő felé.
Nagy, világos színű tömbökből épült a háromszintes világítótorony: az alsó négyszögletű, a középső nyolcszögletű és a teteje kör alakú. 120-140 m-es magasságával sok évszázadon át a Föld egyik legmagasabb épülete volt. A világítótornyot több földrengés is súlyosan megrongálta, míg 1480-ban teljesen eltűnt, amikor Egyiptom szultánja egy erődöt épített a helyére, felhasználva a világítótorony maradványait is. A sziget neve, ahol épült, Pharos, a világítótorony latin elnevezéséből ered. Artemisz-temploma Artemisz temploma Epheszoszban egy görög templom volt, melyet Artemisznek, a vadászat, a vadállatok és számos egyéb dolog istennőjének szenteltek. 120 éven át építették, míg végül i. 550 körül elkészült. A márványból épült templom Szidóni Antipáter egyik legkedvesebb épülete volt a csodák között. Egy fiatalember, Herosztrausz felgyújtotta a templomot i. 356. július 21-én, hogy hírnevet szerezzen magának. A felháborodott epheszosziak halálra ítélték Herosztratuszt és megtiltották nevének kiejtését.
A Zeusz-szobor korai rekonstrukciós rajza Zeusz a görög mitológia főistene. 19 kapcsolatok: Arany, Athén, Bizánci Birodalom, Caligula római császár, Drágakő, Elefántcsont, Görögország, I. e. 435, I. Theodosius római császár, Isztambul, Niké, Olümpia, Pheidiasz, Ritoók Zsigmond (filológus), Sarkady János, Szilágyi János György, Zeusz, 1. század, 391. Arany Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert, jellegzetesen sárga nemesfém, a periódusos rendszer 79. eleme. Új!! : Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra és Arany · Többet látni » Athén Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA, ógörögül:, Athénai, IPA, régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország. Új!! : Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra és Athén · Többet látni » Bizánci Birodalom A Bizánci Birodalom, ritkábban Keletrómai Birodalom (- ógörög átírással: "Baszileia Rhómaión" vagy újgörög átírással: "Vaszilía Romaíon") ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.