Az állam fogalma, a magyar államszervezet Az állam a társadalom legfőbb politikai, hatalmi szervezete. A többször módosított 1949. XX Törvény, a Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint hazánk független, demokratikus állam. Jogállam, melyben az alkotmányos törvények uralma valósul meg. Az alkotmányosság nem csupán azt jelenti, hogy az állam egyetlen szerve sem helyezkedhet szembe az alkotmányban lefektetett szabályokkal, több ennél. Az államot, társadalmat irányító normák nem lehetnek ellentétesek - a civilizált társadalmak által általánosan elfogadott – eszmékkel, érdekekkel. A Magyar Köztársaság gazdasága magántulajdonon alapuló piacgazdaság. Alapjai valamennyi tulajdon egyenjogúsága és egyenlő védelme. A modern államszervezet napjainkban már igen bonyolult képződmény, azonban minden államszervezetben megtaláljuk azt a rendező elvet, amely még a felvilágosodás korából származik. Ez az államhatalmi ágak megosztásának elmélete, amely szerint el kell különülnie a törvényhozó és a végrehajtó hatalomnak, valamint a bírói hatalomnak.
Az önkormányzat az alábbi személyekből és szervezetekből áll: a polgármester feladata a képviselőtestülettel közösen az adott település irányítása. Meghatározza a hivatal feladatait, előkészíti és végrehajtja a döntéseket. Megszervezi az önkormányzat munkarendjét. az alpolgármester feladata a polgármester helyettesítése, munkájának segítése. Az alpolgármestert a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja titkos szavazással. képviselőtestület feladatköre szerteágazó. Az önkormányzati ügyek szabályozása (rendeletalkotás), a helyi adófajták és annak mértékének meghatározása, az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogok gyakorlása is a képviselőtestület hatáskörébe tartozik. bizottságok: közreműködnek az önkormányzati feladatok megvalósításában. Különösen jelentős szerepük a döntés előkészítésben, a döntések végrehajtásának szervezésében és ellenőrzésében. Tagjaik nagyrészt a képviselő testület tagjai, de lehetnek tagjai nem képviselők is. jegyző a polgármesteri hivatal közigazgatási vezetője.
Az emberek mint sajátos biológiai lények, csak oly módon tudnak fennmaradni, ha csoportokba tömörültek. A csoport fennmaradásához viszont nélkülözhetetlen volt a csoporton belüli konfliktusok szabályozása. A konfliktusok alapvetően a táplálkozási és a szexuális ösztön kielégítéséhez kapcsolódtak. Ezért a táplálék megosztására ki kellett alakítani a megfelelő magatartási szabályokat és a szexuális tevékenység időszakos tilalmát el kellett fogadni. Az ősi társadalmakat gyűjtögető, vadászó életmód jellemezte, ezért ezeket a közösségeket zsákmányoló társadalomnak szokás nevezni. Ez volt a válság kora. Később kialakult az állattenyésztés, a földművelés, s ekkor már gazdálkodó társadalomról beszélünk. A zsákmányoló társadalmak csoportjai területi alapon szerveződtek, majd ezek helyébe a nemzetségi alapon kialakuló közösségek léptek. A gazdálkodó társadalomban a nemzetségek szétestek, s helyettük az alapvetően területi alapon létrejövő faluközösségek alakultak ki. Az első államok ezekből a faluközösségekből jöttek létre.